...az eseménytelen napok, csak kívülről látszanak eseménytelennek.
Seronsztón mai napja semmiben nem különbözött a többi naptól, talán annyi, hogy a progeszteron hiány következtében reggelente pecsételő vérzése van, a menstruáció megérkezéséig, de csak éppen hogy, aztán egész nap semmi.
Ezt már fásultan vette tudomásul, mert egy csomó dolog van, ami azért jobban idegesíti, holmi progeszteronhiánynál. Az kívül nem látszik.
A ráncok, azok látszanak.
Az arcán, a homlokán.
Azt szokta mondani Seronsztón, hogy nem tüntetné el soha a ráncait, hiszen az életének minden fontosabb állomásáról árulkodnak, ám ettől még nem szereti őket, mikor nőként néz a tükörbe.
A homlokán a vízszintes mély ráncok, a kíváncsiságáról árulkodnak. Az életre való rácsodálkozásról. A "jéééééé!"- ről. Tudod, mikor tágra nyitod a szemed, felszalad a szemöldököd, és tele lesz vízszintes ránccal a homlokod.
Az orra felett csúfkodó mély, függőleges ránc, az elmúlt évek gondjai rótták fel az arcára. A töprengés, a komorság, a depresszió. Talán olykor az értetlenség.
Az orrától a szája szegletéig szaladó keserű ránc, nevében benne van a jelentése.
Azt, az anyja halála írta rá mélyen a bőrére. A lelkében eluralkodó szomorúság, a szigorú szájtartás, és bizony, mit tagadás: Seronsztón meglehetősen kritikus személyiség.
Ha azt akarja, hogy valaki ne kerüljön közel hozzá, felvesz egyfajta szigorú arcvonást, amitől úgy néz ki, mint egy tengerészgyalogos őrmester, és embernek nem jut eszébe, hogy a közelébe férkőzzön. Ezt az arckifejezést alkalmazza a pénztárnál állva, a szomszédot látva.
Arra nem gondolt volna soha...hogy ez az arckifejezés, olyannyira belevésődik a húsába, hogy már normál állapotban is szigorúnak tűnik.
A nagyobbik baj, hogy a lelkébe is nyomot hagyott.
Tudod mije nincs Seronsztónnak? A szeme mellett szarkaláb. Olyan nevetőránc féleség. Pedig mosolygós ő, mégis, azt talán ritkábban teszi, ezért nem marad meg a nyoma. Csak a szemhéja ereszkedett meg, észrevette, hogy a szeme sarkát már nem tudja úgy kifesteni, ahogy néhány évvel ezelőtt.
Ez a Seronsztónban lakó nőt meglehetősen zavarja.
És Seronsztón tudja: ha a lelkén lévő ráncokat ki tudná vasalni, a tükörben látott ráncokat tán észre sem venné. Mert ki a fenét érdekel néhány ránc, ha odabent minden rendben van?
(a lélekráncokról később)
2012. június 29., péntek
2012. június 28., csütörtök
...amelyből megtudhatjuk, hogy minden az apró részleteknél kezdődik.
Néhány éve Seronsztón észrevette, hogy akárcsak anyjának, vagy nagyanyjának, apró barna pöttyök jelentek meg a kézfején. Kétségbeesett kísérleteket folytatott, hogy eltüntesse ezeket a kor előrehaladását jelző öregségi szeplőket. Ám hiába kente citrommal, ecettel, és mindenféle csodakencével őket, hiába való volt a próbálkozása. Most, évekkel később, elfogadta, hogy igen, ez is annak a jele, hogy telik az idő. Az apró pöttyöket már békén hagyja, nem foglalkozik velük, mert ugyebár az elfogadás útját választotta a tiltakozás helyett. Igen, ezek azok az apró részletek, amelyek az idő múlásáról árulkodnak.
Seronsztón ma reggel felkelt, és úgy érezte, így a menstruációja előtt néhány nappal, hogy valaki, míg aludt elhelyezett egy fél kavicsbányát a melleiben. Felült az ágyban, és ahogy függőleges helyzetbe került, a mellei önálló életet kezdtek, és fájdalommal jelezték, hogy hamarosan itt van, az az átkozott néhány nap, amikor át kell hogy engedje a tennivalókat családjának, és bejelentse: - Most két nap táppénz emberek, mert dögrováson leszek!
És a család szorgalmasan ellátta Seronsztón helyett a háztartási feladatokat, mi több, a munkájában is segédkeztek.
Seronsztónnak olykor igen komoly lelkiismereti problémái támadtak ez miatt, hiszen, amit ők csinálnak ebben a két- három napban, azt neki kellene megcsinálnia, hogy jön ő ahhoz, hogy másra testálja a felhalmozódó feladatokat!
Ám a család, ismerve Seronsztón érzékenységét, és folytonos problémázását, két fazék elmosása, és a fürdőszoba takarítása közben megnyugtatta, hogy nem jelent nekik különösebb problémát ezen tevékenységek elvégzése. Kell-e mondanom, hogy Seronsztón ettől nem nyugodott meg?
Egyébként sem volt egyszerű együtt élni vele, ebben az időszakban.
Hiperérzékennyé vált, képes volt telezokogni egy halom papírzsebkendőt, ha látott a televízióban egy olyan érzelmes jelenetet, amin máskor minden gond nélkül átsiklott. Ám Seronsztón hüppögve állt a tévé előtt, és vörösre bőgte a szemeit.
Ebben az időszakban nőtt néhány feje is, mert az élő fába képes volt belekötni. Nem használt ez ellen sem jóga, sem agykontroll, se hideg vizes mosakodás. A józan esze kivette havi rendes szabadságát, és néhány napra magára hagyta. Paranoid elképzeléseivel, és önbizalom hiányos nyavalygásaival rendszeresen zaklatta élete párját, aki időnként levesztette a türelmét, és ismételten kilátásba helyezte, testének a Berettyóba való belefojtását, mondván, nem bírják az idegei, ő tényleg megérti hogy egy nőnek ilyenkor nem egyszerű, de Seronsztón próbáljon meg uralkodni rajta.
Seronsztón egy ideje ezen dolgozik. Olykor kicsúszik a kezei közül önmaga irányítása. Főleg ebben az időszakban, amikor a klimax toporog a küszöbön. Mert hát minek a számlájára írja azt, hogy évekkel ezelőtt elviselhetőbb volt a menzesz előtt, most pedig egy hétfejű sárkány ébred fel a piros betűs ünnepek előtt reggelente?
Seronsztón kurvára szerencsés. Mert nagyon toleráns a párja, és a családja. Sokszor szégyelli is magát, miután a hormonok helyükre rendeződnek, és mire megjön a mikulás, már tisztán képes látni, és gondolkodni.
És olyankor nagyon szégyelli a néhány nappal ezelőtt, idiótaként viselkedő Seronsztónt.
(a ráncokról később)
Seronsztón ma reggel felkelt, és úgy érezte, így a menstruációja előtt néhány nappal, hogy valaki, míg aludt elhelyezett egy fél kavicsbányát a melleiben. Felült az ágyban, és ahogy függőleges helyzetbe került, a mellei önálló életet kezdtek, és fájdalommal jelezték, hogy hamarosan itt van, az az átkozott néhány nap, amikor át kell hogy engedje a tennivalókat családjának, és bejelentse: - Most két nap táppénz emberek, mert dögrováson leszek!
És a család szorgalmasan ellátta Seronsztón helyett a háztartási feladatokat, mi több, a munkájában is segédkeztek.
Seronsztónnak olykor igen komoly lelkiismereti problémái támadtak ez miatt, hiszen, amit ők csinálnak ebben a két- három napban, azt neki kellene megcsinálnia, hogy jön ő ahhoz, hogy másra testálja a felhalmozódó feladatokat!
Ám a család, ismerve Seronsztón érzékenységét, és folytonos problémázását, két fazék elmosása, és a fürdőszoba takarítása közben megnyugtatta, hogy nem jelent nekik különösebb problémát ezen tevékenységek elvégzése. Kell-e mondanom, hogy Seronsztón ettől nem nyugodott meg?
Egyébként sem volt egyszerű együtt élni vele, ebben az időszakban.
Hiperérzékennyé vált, képes volt telezokogni egy halom papírzsebkendőt, ha látott a televízióban egy olyan érzelmes jelenetet, amin máskor minden gond nélkül átsiklott. Ám Seronsztón hüppögve állt a tévé előtt, és vörösre bőgte a szemeit.
Ebben az időszakban nőtt néhány feje is, mert az élő fába képes volt belekötni. Nem használt ez ellen sem jóga, sem agykontroll, se hideg vizes mosakodás. A józan esze kivette havi rendes szabadságát, és néhány napra magára hagyta. Paranoid elképzeléseivel, és önbizalom hiányos nyavalygásaival rendszeresen zaklatta élete párját, aki időnként levesztette a türelmét, és ismételten kilátásba helyezte, testének a Berettyóba való belefojtását, mondván, nem bírják az idegei, ő tényleg megérti hogy egy nőnek ilyenkor nem egyszerű, de Seronsztón próbáljon meg uralkodni rajta.
Seronsztón egy ideje ezen dolgozik. Olykor kicsúszik a kezei közül önmaga irányítása. Főleg ebben az időszakban, amikor a klimax toporog a küszöbön. Mert hát minek a számlájára írja azt, hogy évekkel ezelőtt elviselhetőbb volt a menzesz előtt, most pedig egy hétfejű sárkány ébred fel a piros betűs ünnepek előtt reggelente?
Seronsztón kurvára szerencsés. Mert nagyon toleráns a párja, és a családja. Sokszor szégyelli is magát, miután a hormonok helyükre rendeződnek, és mire megjön a mikulás, már tisztán képes látni, és gondolkodni.
És olyankor nagyon szégyelli a néhány nappal ezelőtt, idiótaként viselkedő Seronsztónt.
(a ráncokról később)
2012. június 27., szerda
...amelyből megtudhatjuk, hogy Seronsztón sokszor dobná be egy hatos anyacsavarral a tükröt reggelente.
Seronsztón álldogál reggelente a tükör előtt.
Nem mer hosszú időt tölteni az örök ellenség előtt, mert bokaremegtető rémülettel tölti el, amit ott lát.
Hamvas lánykorában sem szerette smink nélkül látni érett barack selymességű bőrét, holott!!! hol volt az az ábrázat, a mostanihoz képest! Még sminkkel se hozhatja vissza a régi formáját, ezt elfogadva, reggelente, a frissítő mosdás, és hidratálás, és némi finom smink felpakolása után sem azt látja, amit látnia kéne!
Seronsztón tudja...a reklámok sugallta kép, igen csalóka. Mert lehet a legjobb, és legmárkásabb kenyőcs, a legdiszkrétebb alig smink, a kép, amit viszontlát a tükörben, nem mutatja a lelkében elképzelt képet. A szemei duzzadtak az alvástól, az orra évek óta nyúlik, holott megboldogult lánykorában sem volt éppen fitos orrú teremtés. A szája duzzadt, és az egész arca felpüffedt. Seronsztón nem iszik alkoholt, az egyetlen szépség és egészségrontó cselekedete, a napi egy doboz 0.1 mg-os tüdőropi (szó szerint, mert a slim típust részesíti előnyben) elszívása. Stresszes az élet, erről az egyetlen élvezeti cikkről képtelen lemondani, egyenlőre. A reggeli krehálások egyenlőre ritkán zavarják meg, legfeljebb megfázásos időszakokban.
Szóval, Seronsztón nem szereti a reggeli képmását, különösen menstruáció alatt, amikor fáradt fehér színű fürdőköpenyében (slafrokban) és klumpájában rója a köröket a lakásban, hol elfekszik, mert leszakad a dereka, hol édomtalan (Seronsztón nagymamájától hallotta ezt a szót, sejtése szerint idomtalan, furcsa a jelentése) tornagyakorlatokkal próbálja túlvészelni ezen néhány napos időszakot. Seronsztón olyankor a tükröket is messzire kerüli, ha mégis útjába kerül egy, felsikolt: - Ki tette fel ezt a rusnya képet a falra?
Seronsztón, ha nem elégedett magával külsőleg, azt bizony megérzi a környezete is.
Rögvest önértékelés problémái lesznek. Ennek hangot is ad. Némi belső rágódás után, felteszi az arra járó férjnek a kérdést: - Szeretsz még engem? Nem zavar, hogy öregszem?
Szerencsétlen Seronsztón Férje, ilyenkor hangulatától függően reagál:
1. Drágám, én is öregszem, miért zavarna?
2. Dehogy öregszel! Én pont olyannak látlak, mint régen!
3. Hagyjál már a marhaságaiddal drágám, mert esküszöm, nekimegyek a Berettyónak!
4. Már megint kezded?
A válaszoktól függően érzi magát a továbbiakban Seronsztón.
1. Milyen rendes ember, tudomásul veszi, hogy mennek az évek, feleTTÜNK is!
2. Még emlékszik...milyen csinos nő voltam a harmincas éveim derekán!
3. Ez egy büdös bunkó! Nekem önértékelési problémáim vannak, ez meg marhaságnak nevezi a nekem fájó dolgokat! Sosem értett a nőkhöz, és mellettem sem tanulta meg, hogy ilyenkor egy nővel nem így kell bánni!
4. Ez azt hiszi, hogy én most kötözködni akarok! Felteszek egy kurvára egyszerű kérdést, és még arra sem képes, hogy MEGÉRTSEN! Hogy Nő vagyok, és nekem rohadtul nem mindegy, hogy milyennek lát engem!
Az utolsó két esetben, olykor Seronsztón elmorzsol néhány könnyet, és nehéz lélekkel tovább rágódik a problémán, amelyről tudja, hogy sosem fog megoldódni, mert ha lenne pénze, akkor sem menne el ráncfelvarrásra, csecs-rekonstrukcióra, szilikonos szájfeltöltésre.
Mert az öregedést méltósággal kell viselni, de engedtessék már meg így negyven felett egy kis nyavalygás!
Aki pedig nem tudja megérteni hogy olykor képtelen az ember pszichológiai hadviselést folytatni a ráncok és a nyihogós gondolatok ellen, egyszerűen elgyengül, és rinyáló banya lesz belőle, az menjen, és áztassa magát a Berettyóban!
Nem mer hosszú időt tölteni az örök ellenség előtt, mert bokaremegtető rémülettel tölti el, amit ott lát.
Hamvas lánykorában sem szerette smink nélkül látni érett barack selymességű bőrét, holott!!! hol volt az az ábrázat, a mostanihoz képest! Még sminkkel se hozhatja vissza a régi formáját, ezt elfogadva, reggelente, a frissítő mosdás, és hidratálás, és némi finom smink felpakolása után sem azt látja, amit látnia kéne!
Seronsztón tudja...a reklámok sugallta kép, igen csalóka. Mert lehet a legjobb, és legmárkásabb kenyőcs, a legdiszkrétebb alig smink, a kép, amit viszontlát a tükörben, nem mutatja a lelkében elképzelt képet. A szemei duzzadtak az alvástól, az orra évek óta nyúlik, holott megboldogult lánykorában sem volt éppen fitos orrú teremtés. A szája duzzadt, és az egész arca felpüffedt. Seronsztón nem iszik alkoholt, az egyetlen szépség és egészségrontó cselekedete, a napi egy doboz 0.1 mg-os tüdőropi (szó szerint, mert a slim típust részesíti előnyben) elszívása. Stresszes az élet, erről az egyetlen élvezeti cikkről képtelen lemondani, egyenlőre. A reggeli krehálások egyenlőre ritkán zavarják meg, legfeljebb megfázásos időszakokban.
Szóval, Seronsztón nem szereti a reggeli képmását, különösen menstruáció alatt, amikor fáradt fehér színű fürdőköpenyében (slafrokban) és klumpájában rója a köröket a lakásban, hol elfekszik, mert leszakad a dereka, hol édomtalan (Seronsztón nagymamájától hallotta ezt a szót, sejtése szerint idomtalan, furcsa a jelentése) tornagyakorlatokkal próbálja túlvészelni ezen néhány napos időszakot. Seronsztón olyankor a tükröket is messzire kerüli, ha mégis útjába kerül egy, felsikolt: - Ki tette fel ezt a rusnya képet a falra?
Seronsztón, ha nem elégedett magával külsőleg, azt bizony megérzi a környezete is.
Rögvest önértékelés problémái lesznek. Ennek hangot is ad. Némi belső rágódás után, felteszi az arra járó férjnek a kérdést: - Szeretsz még engem? Nem zavar, hogy öregszem?
Szerencsétlen Seronsztón Férje, ilyenkor hangulatától függően reagál:
1. Drágám, én is öregszem, miért zavarna?
2. Dehogy öregszel! Én pont olyannak látlak, mint régen!
3. Hagyjál már a marhaságaiddal drágám, mert esküszöm, nekimegyek a Berettyónak!
4. Már megint kezded?
A válaszoktól függően érzi magát a továbbiakban Seronsztón.
1. Milyen rendes ember, tudomásul veszi, hogy mennek az évek, feleTTÜNK is!
2. Még emlékszik...milyen csinos nő voltam a harmincas éveim derekán!
3. Ez egy büdös bunkó! Nekem önértékelési problémáim vannak, ez meg marhaságnak nevezi a nekem fájó dolgokat! Sosem értett a nőkhöz, és mellettem sem tanulta meg, hogy ilyenkor egy nővel nem így kell bánni!
4. Ez azt hiszi, hogy én most kötözködni akarok! Felteszek egy kurvára egyszerű kérdést, és még arra sem képes, hogy MEGÉRTSEN! Hogy Nő vagyok, és nekem rohadtul nem mindegy, hogy milyennek lát engem!
Az utolsó két esetben, olykor Seronsztón elmorzsol néhány könnyet, és nehéz lélekkel tovább rágódik a problémán, amelyről tudja, hogy sosem fog megoldódni, mert ha lenne pénze, akkor sem menne el ráncfelvarrásra, csecs-rekonstrukcióra, szilikonos szájfeltöltésre.
Mert az öregedést méltósággal kell viselni, de engedtessék már meg így negyven felett egy kis nyavalygás!
Aki pedig nem tudja megérteni hogy olykor képtelen az ember pszichológiai hadviselést folytatni a ráncok és a nyihogós gondolatok ellen, egyszerűen elgyengül, és rinyáló banya lesz belőle, az menjen, és áztassa magát a Berettyóban!
Seronsztón bemutatkozik
Seronsztón egy negyvenes nő, kínlódik a kezdődő klimax(-al, -szal, -xal, oszd be), olykor hisztis, depressziós, kiszámíthatatlan nőszemély.
Semmiféle hasonlóság nincs közte, és a valódi Sharon között, hacsak a haja színét nem tekintjük hasonlóságnak, de ezer és ezer nőnek van olyan színű haja, mint neki.
A koruk sem stimmel, mert Seronsztón jóval fiatalabb Sharonnál, és az erkölcsi normái is eltérnek. (Oké, ne legyünk álszentek, azért Seronsztón se egy apáca, holott férjezett).
Seronsztónnak vannak gyerekei. Anonimitása érdekében nem fedi fel hogy hány gyereke van, és milyen neműek, korúak, de nem is fontos, hiszen ez a blog, csak róla szól. Senki másról.
Hogy milyen szándékkal ír blogot Seronsztón? Mert ki akarja magából írni a klimax okozta testi, lelki nyavalyáit, pszihés zavarait, és azt, hogy ő, hogy viseli mindezt.
Mert hogy megviseli, az tény. Próbál elfogadóan állni a kérdéshez, próbálja a humort segítségül hívni, próbálja úgy alakítani az életét, hogy ez az elkerülhetetlen dolog elviselhető legyen.
Nem fog megosztani nőgyógyászati leleteket, sem pszihológiai szakvéleményt. Eszében sincs.
Csak azt akarja tudatni másokkal, hogy ő hogyan, miképpen próbál szembenézni az idő múlásával, az életében bekövetkezett változásokkal.
És mire a klimax végére ér, szeretné, ha eltudná fogadni a korosodó Seronsztónt.
Mert mint tudjuk, öregasszony nem rakéta, de a legszebben a régi hangszerek szólnak.
(Ez kurvára sovány vígasz, ám ahogy mondani szoktam, adjunk hálát annak, hogy ezt is megértük.)
Bezony. :)
Semmiféle hasonlóság nincs közte, és a valódi Sharon között, hacsak a haja színét nem tekintjük hasonlóságnak, de ezer és ezer nőnek van olyan színű haja, mint neki.
A koruk sem stimmel, mert Seronsztón jóval fiatalabb Sharonnál, és az erkölcsi normái is eltérnek. (Oké, ne legyünk álszentek, azért Seronsztón se egy apáca, holott férjezett).
Seronsztónnak vannak gyerekei. Anonimitása érdekében nem fedi fel hogy hány gyereke van, és milyen neműek, korúak, de nem is fontos, hiszen ez a blog, csak róla szól. Senki másról.
Hogy milyen szándékkal ír blogot Seronsztón? Mert ki akarja magából írni a klimax okozta testi, lelki nyavalyáit, pszihés zavarait, és azt, hogy ő, hogy viseli mindezt.
Mert hogy megviseli, az tény. Próbál elfogadóan állni a kérdéshez, próbálja a humort segítségül hívni, próbálja úgy alakítani az életét, hogy ez az elkerülhetetlen dolog elviselhető legyen.
Nem fog megosztani nőgyógyászati leleteket, sem pszihológiai szakvéleményt. Eszében sincs.
Csak azt akarja tudatni másokkal, hogy ő hogyan, miképpen próbál szembenézni az idő múlásával, az életében bekövetkezett változásokkal.
És mire a klimax végére ér, szeretné, ha eltudná fogadni a korosodó Seronsztónt.
Mert mint tudjuk, öregasszony nem rakéta, de a legszebben a régi hangszerek szólnak.
(Ez kurvára sovány vígasz, ám ahogy mondani szoktam, adjunk hálát annak, hogy ezt is megértük.)
Bezony. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)